2010. szeptember 11., szombat

Keresztszemes találkozó előtt









Gondolkozóba estem tegnap hogy mit is vigyek? Az utóbbi hónapokban nem igazán készült már publikus hímzésem, ha időm volt akkor horgoltam az egérkéket. Talán a goblein hímzésemet viszem magammal hogy hű legyek a találkozó szelleméhez.
Ki tudja mitől, de a bal kezem "majom" ujja begyulladt és kenegethetem a már betiltás előtt álló reuma kenőcsökkel. Ez persze nem akadályozott meg abban hogy kössek, vagy horgoljak, csak estefelé érzem úgy hogy több volt mint elég az aznapi munkából és alkotásból. Megint a gombócos sálak kerültek a topra. Tavaly már kötöttem egy kéket amit direkt szélesre és nagyra kötöttem, hogy jól bele tudjam burkolni a fázós fejemet. Egészen az orromig fel tudom húzni mint egy csadort :-)

Most ellenálltam ennek a csábításnak és klasszikusan csak 10 centi széles sálat készítettem, kevesebb fonalból, hosszabbat. Kb. 160 centi hosszúak, tehát lehet tekergetni szabadon. Persze hogy megfertőztem a munkatársaimat, vagyis hát lassan a volt munkatársaimat :-) Meg is vettem már nekik a fonalat, 3 sálnyi hever mellettem kötésre várva.

A héten erőt vettem magamon és elkezdtem intézni a már legalább 2 éve halogatott cégnév átíratást is. Igen tudom, de nem is olyan egyszerű. Amióta elektronikus minden, azóta a papír alapúhoz ragaszkodnak mindenhol. Így aztán most jutottam el a hivatalhoz hogy pecsétes papírt kaphassak arról hogy tényleg megváltozott a nevem. Gondolhatjátok hogy kalandos ez! 3 telefon szolgáltatón kezdtem a tesztet. Természetesen 3 különböző eljárás volt, más-más papírokat kértek a változtatáshoz. A nehezebbeket mint bank és biztosító a végére hagyom, ott lesznek a legnagyobb harcok ebben a kis változtatásnak az átvitelével.
Persze az időjárás sem kedvez a barangolásnak, folyton esik az eső és hideg is van. Elő kellett vennem a téli ruháimat, igaz kabátot még nem vagyok hajlandó felvenni, inkább a meleg saját kötésű medve pulóveremet hordom. Nekem hiába magyarázzák hogy nincs globális éghajlat változás, megéltem én már harmad évszázadot és tudom hogy ez nem nooormális :-) Pedig én szívesen lennék a kertben, napoznék, vagy kertészkednék. Reménykedem hogy nem az következik be az idén hogy novemberig ilyen idő lesz, aztán leesik a hó és utána fagy. Igaz a kényszeres szobafogság kreatívabbá tesz ;-)
Szeptemberben még az egérkéket is be kell fejeznem, 3 hímzés mellett (ez utóbbiból egy már készen van). De ez most nem nyomaszt annyira, a munkaidőm csökkenése miatt jelentősen megnőtt a szabadidőm amit most erre áldozhatok. Főképp mert Sára nyuszi új gazdára lelt közben ;-) A testvéreit majd csak októberben készítem el, de nagyon örültem hogy valakinek megtetszett.

Rengeteget olvasok az utóbbi hetekben. Mindenfélét, krimit, regényt, komolyat, vidámat, hangoskönyvet. Nem csak a könyvtárat rabolom ki, a Bookline is kifosztásom alá került. Na jó csak 4 könyv erejéig, de mégis majd 4 ezer oldalnyi betű. Egyenlőre Mallorcáról olvasok, de hamarosan sorra kerül az a könyv amire nagyon kíváncsi vagyok: A dívák nem kötnek. Meg kell tudnom hogy ez tényleg így van-e vagy mégis lehetek én is DÍVA :-)

Egy könyv hirdetésén olvastam ezt a hitvallást és nagyon tetszik: "Ma van életed hátralévő részének első napja. Éld úgy hogy érdemes legyen folytatni." Remélem sikerült szöveghűen idézni. Hát igen, jó lenne, igyekszem is teljesíteni amikor csak lehet.

2010. szeptember 5., vasárnap

Vége a nyárnak


Mondhatnátok hogy jól eltűntem és igazatok is lenne :-) Sok minden történt azóta hogy nem írtam a blogomban, mondhatnám hogy csupa jó. A nyaralás maga volt a mennyország, teljesen kikapcsoltam magamból mindent ami munka. Az idő nem volt tökéletes, egy jó nagy vihart is átéltünk egy villámcsapással, de tulajdonképpen nem találnék hibát a pihenésben.

Viszont már akkor megfogalmazódott bennem a döntés, elég volt a külsős munkából. A labor leletemen is találtam nem megfelelő paramétereket és bizony még a hajam is hullásnak indult. Jó tudom hogy az öregség :-) De mégis inkább a stressz okozza mindezeket, és a temerédek idegesség amit a külön munkával beszereztem magamnak. Az augusztus hónapban tapasztaltak még jobban ráerősítettek az elhatározásra és az utolsó napokban be is jelentettem a főnökömnek. Egy szikla gördült le rólam, és a nyaralás alatt már kopogtatott kreativitásom is "hazatér". Egy hónapos felmondási időm van, alig várom hogy leteljen, mert egyre több olyan dolog történik ezzel kapcsolatban ami nekem nem pozitív. Érdekes volt számomra hogy a körülöttem élő, engem ismerők is megerősítettek benne hogy jól döntöttem. Tudom hogy ez nem indok, de a sütési kellékek szavatossága pl. lejárt. Ilyen még nem fordult elő velem hogy a margarin megromoljon nálam. Én és a süti egy pártban vagyunk, nincs is esélye hogy romlásnak induljon ilyen fontos süti kellék. Na jó azért csak megkeltek azok a a fánkok amit az egyik ismerős első osztályosnak készítettem suli kezdési ajándékba ;-)

Nem is szeretném magamat tovább idegesíteni mint szeptember vége, mert hamarosan itt a Karácsony. Most az idén vissza szeretném csempészni a készülődés izgalmát a megelőző hónapokra és a tavaly elmaradt hímzéseket is be kellene időre fejezni a dekorációhoz. Közben még egy nagyi látogatás október végén, előtte pedig még a kötelező továbbképzését is le kellene tudni.

Így aztán a szeptember a felmondás és a hímzés-horgolás témában zajlik majd. A Keresztszemes Magazinba vállaltam hímzéseket, amelyeket ideje lesz befejezni. Ez titkos, tehát nem is mutathatom, majd Karácsony előtt elárulom melyeket követtem el én ;-) Az egér kívánságokat is teljesítenem kell, már jól haladok, a lányok megvannak, de még a fiúkban hiány van mind testben, mind ruhában. A fenti képen megjelent kerge nyulat is így követtem el. Elmentem fonalat venni az egér ruhákhoz és valahogy ez a sárga fonal is velem akart jönni. Erős nyusszogást hallottam a közepéből, s ahogy elkezdtem kigombolyítani ez a hosszúra nyúlt nyuszi nézett ki belőle. Tudom hogy nem ez a legszebb, de szerintem pont jellemző rám valahol :-)

A kiri kendőm is elkészült a nyaralás alatt, és itthon öltötte fel a végleges formáját. Be kell hogy valljam a blokkolással (formára szárítás padlóra való gombostűzéssel) meggyűlt a bajom. Már előtte sem voltam biztos a dolgomban a laza leláncolással, én azt hittem rajtam ilyen nem tud kifogni. Pánikban hívogattam a barátnőmet hogy mi legyen, de valahogy mégis 2 óra alatt sikerült lazán lekötnöm a végét. A vizes húzgálás viszont erősen megdolgoztatta a nem létező arány érzékemet. Hol az egyik fele volt a nagyobb, hol a másik. Hol itt voltak a hullámok nagyobbak, hol a másik oldalon. Hogy miért nem mutatom? Mert szerintem nem az igazi. De majd a következő jobban sikerül, kaptam is hozzá ajándékba a névnapomra előre csudaszép fonalat. S mint ahogy fent meséltem ennek a fonalnak a kötésére szeptemberben nem hiszem hogy sort tudok keríteni. Amint neki látok majd mutatom az ilyen volt és ilyen lett képekkel.

Részt vettem a falu bolhapiacán is életemben először. Sokat dolgoztam hogy legyen mit kipakolni, igaz nem használt dolgokat, csupa saját készítésű plüsst és ékszert vittem. Sajnos az idő nem kedvezett nekünk, mire az emberek felébredtek volna és kijönnek vásárolni addigra eleredt az eső és haza is jöttem mert nem érte meg kint maradni, nem volt remény arra hogy feloszlanak a felhők. Bezzeg ma hétágra süt a nap! Nem baj, hiszen lesz még bolhapiac az idén, és addig is a Meskára felteszem amit arra érdemesnek ítélek. Az ékszereket is, bár oly túlkínálat van ott ebből hogy nem hiszem bárki is ráakadna.

Azért az igazsághoz tartozik, hogy eladtunk két zsákbamacskát és egy valaki elvitt több névjegykártyát hogy majd az év végi ünnepeket előtt felkeres hogy készítsek neki néhány dolgot. Én magát a hangulatot élveztem, a szomszéddal is beszélgethettem és együtt árulhattam egy kedves lánnyal és az ő lányával.

Tényleg szépen süt a nap, kiszabom a mancsom egy másolatát plüssből és kint a kertben fogom készre varrni. Hogy miért varrok plüss kezet? Nos ezt majd a következő bejegyzésben mesélem el, egyenlőre csak annyit hogy megrendelés volt.


2010. július 25., vasárnap

Nyaralás!

Eddig sem voltam túl aktív - ugye a munka - de most egy hét Eger következik mobil és net nélkül :-)
Ahogy visszajöttem mesélek és mutatok nektek sok érdekességet ;-)

Szép nyári napokat mindenkinek!

2010. június 21., hétfő

Fura nyár


Nem tudom ki hogy van vele, nekem egyáltalán nincs nyári hangulatom. Persze a munka fronton sem történt változás, megint dolgozom mint egy hangya. Az majd később derül ki hogy ez mikor és hogyan fog megváltozni, mert sürgősen szükségem lenne a régi szabadságomra.


De addig is ha akad némi szabadidőm alkotásba folytom :-) A fenti kendő egy megalkuvás, vagy az öregedés jele. Sokáig nézegettem mások oldalain ezt a kendő mintát és az ebből megalkotott műveket. Nem tetszettek, azt gondoltam minek nekem egy kendő.

De addig-addig nézegettem míg Melinda fonal ajánlatának nem tudtam ellenállni, s megérkezett hozzám egy a tarka gyapjú fonal. Ez a vékonysága miatt másra talán nem is igazán alkalmas, így megbarátkoztam azzal hogy nekem lesz egy lehelet vékony kendőcském. Most hogy alakul a formája, látom a mintáját - már amikor nem számolom el magamat - már kezd tetszeni. Nem mondanám hogy egyszerű kötni. No nem a minta miatt, hanem a fonal és a kötőtű nem mindig kompatibilis az én kezemmel. Nem csúszkálnak a szemek a körkötőtűn ahogy én szeretném, és bizony a mintát sem észlelem még annyira, hogy ha tévesztek könnyen javíthassam. Hajh hány bontáson vagyok én már túl :-)


Az olasz tanulásom is megint kútba zuhant. Az elmúlt két hétben nem volt elég időm felkészülni és pénteken megtudtam hogy csak eggyel nagyobb szinten van délelőtti intenzív tanfolyam. Este fél 6-tól 4 tanóra nekem a hét minden napján sok lenne, én már akkor medve állapotban csak maximum kötést tudok számolni, de tanulni semmiképpen.

Sebaj mert végül is itthon is beiktathatok délelőtti olasz kurzusokat magamnak. Ehhez persze jó lenne a szép nyár, hogy kint a teraszon, fülemen a fejhallgatóval magolgatnék. Ez most maximum a teknősök lámpája alatt valósulhat meg, mivel borult idő van már vagy egy hete megint.

Nálunk nincs se patak, se folyó, így az árvíz minket nem érintett. Borzasztó volt látni hogy másoknak ez az otthonuk és a kisebb vagyonuk elvesztését is okozta. Nagyi mesélte hogy náluk a kertben volt ahol a szippantós kocsikkal próbálták leszívni a vizet, hogy legalább némi veteményes megmaradjon, ha már a gyümölcsösöket elverte a jég.

S mint a gyerekek ha valamit nem kaphatnak meg, nekem is nagy vágyam van a gyümölcsök iránt. A cseresznyékkel nem volt szerencsém, talán a dinnyékkel több lesz. Amúgy is keveset iszom, a szervezetem kifejezetten értékeli a dinnye időszakot. Olyan vagyok ilyenkor mint a várandósok, a város és a lakás csupán mosdóból áll :-)
Remélem a héten befejezésre kerül a nyertes ajándéka is, és még egy két hímzést is be kellene fejeznem.

2010. június 1., kedd

Szabadulásom napja


Na jó nem olyan igazi szabadulás, de mégis :-) Sikerült lezárnom a tavalyi évet a munkámban és most jöhet a megérdemelt pihenés. Májusban nem tarthattam kreatív hetet, s ideje ez is pótolni most. Rengeteg dolog tolódott, s bár közben két egér elkészült rendelésre, mégis hímzések, varrások vannak félbehagyva szanaszét. Igen a rendrakás is napirendi pont, szinte az egész lakásban végig kellene egy takarító és pakoló robotot engedni :-)
Ahogy az időjárást nézem, nem fog megakadályozni abban hogy haladjak, ugyanis nem úgy tűnik hogy kertészkedésre és napozásra hajlamosító időjárás alakulna ki egyhamar. Kicsit nyűgös is vagyok emiatt, hiszen a bőrömet már csokibarnán szeretném látni, s nem rosace pirosan. A gaz rekord méretűre növekedett, nem sok esélyt hagyva a szándékosan ültetett növényeknek. Felvetődött bennem két eső között hogy gazolnék, no de ültettem néhány eddig nem létező virágot - napraforgót, estikét - aminek nem ismerem a levelét és a kezdeti kinézetét. Ilyenkor jön a nagyi akitől meg lehet kérdezni mindent, ő irányított el hogy az estike nem sárga, tehát az kihúzható, a napraforgó vastag szárú, tehát minden vékonnyal kifelé. De a küzdelem hiába volt, már az aljnövényzet jobb mint gazolás előtti korában.
Sofie-val idén kevesebb gondunk van eső szempontból. Néhány alkalomtól eltekintve elmegy a pánik szobájába és ott alszik, pánikol magában. Olyan mintha minket féltene, egyedül jobban megbirkózik mindennel.
Hímeztem is azért, ezt a képet meg lehet találni a most kapható Keresztszemes Magazin címlapján. Mivel már rengeteg gyermeteg képem van a falon és még készülök többet is meghímezni ezt a képet elajándékoztam egy ismerősnek. A keretezéssel együtt elég drága volt, de egyszer élünk és úgy tűnik örültek neki. A Tesz-Veszen is bevásároltam, egy párizsi kép mellett egy olyan készletet vettem meg amit még az első elkezdett hímzéseim között volt. Sok fonal közötti átváltás során érdekes árnyalatok jöttek ki, ezért most hogy meg tudtam venni az eredeti készletet nagy öröm volt.
A héten folytatom a rajzolást is. Vettem 3 könyvet - főként idegi nyugtatásképpen vásárolgatva - hogy majd a héten jókat fogok olvasni. Megjelent a Jobb agyfélteke rajzolás is új kiadásban, így meg tudtam venni és már nem kell a számítógépről olvasnom. Az az igazság hogy másolni jól tudok de most jön majd a kreatív része. Illetve azt hiszem gyakorlásképpen egy előző képet is megrajzolok ismét. Mi lenne a cél? Talán hogy ne pálcika embereket tudjak rajzolni és esetleg le tudjam skiccelni mondjuk Sofie-t :-) Nem, inkább a fejemben megjelenő alkotási terveket le tudjam rajzolni és a szabásminták átrajzolásánál is lazábban tudjam kezelni a vonalakat és éleket. A másik két könyv regény, Coelho új írása és Vavyan Fable új könyve. Azt hiszem az agyi befogadó képességem most csak az utóbbira nyitott, bár fáradtan nyitottabban fogadom be az ezoterikus élményeket.
Tegnap volt is egy ilyen élményem. Már régen észrevettem hogy ha lefárasztom az agyamat, akkor bár robotpilótán működöm gondolkozásilag, mégis emberi mivoltomban jobban. A metrón utaztam és már amikor felszálltam éreztem hogy valaki rezgései nagyon azonosak velem. Mikor megláttam hogy ki az, tudtam hogy az esélytelen nyugalmával töltődhettem belőle, ugyanis egy rendkívül jóképű férfi volt az. Rég éreztem ezt a borzongást, jól esett :-) Kicsit talán energia vámpírkodtam is, de igyekeztem megakadályozni amennyire csak tudtam.
Most viszont befejezem a mai bejegyzést mert készülnöm kell a játék sorsolására amit itt is meghirdettem ;-)

2010. május 12., szerda

Van kedvetek játszani?


Sokan tudjátok hogy könyvelőként tengetem az életemet. Azt már talán kevesebben hogy ebben a szakmában a május maga a pokol és mint a katonaságban vágjuk a centiket, meg próbáljuk visszaragasztani, ahogy a május 31-ig határidőre készülő bevallásokkal haladunk reménytelenedünk.
Arra gondoltam hogy hátha van kedvetek velem ünnepelni a "szabadulásom" napját a június 1-ét :-).

Közhírré tétetik, játékot hirdetek Néktek (is)!

A másik site-on található blogomon http://newsees.multiply.com/ elrejtettem a fenti képet (nem ott ahol ezt a játékot meghirdettem) és aki megtalálja és belinkeli ide nekem (meg azok akik a másik site-on ugyanígy játszanak) azok közül kisorsolok egy személyt és azt megajándékozom. A határidő május 31-e éjfél (remélem akkor már nem fogok dolgozni).

Hogy mivel? Nos én arra gondoltam hogy azt majd a kisorsolt személy választhatja ki azokból a játékokból, ékszerekből, horgolásokból, hímzésekből amelyeket ott láthattatok tőlem. Direkt nem kérem hogy írjátok meg mit szeretnétek ha nyertek, mert akkor részrehajlással vádolhatnátok a sorsolásnál :-).

Én a szerencsés nyertesnek attól függően mi lesz a kívánsága igyekszem gyorsan elkészíteni az ajándékot.

Tehát aki valamibe, vagy valakibe beleszeretett az oldalamon és úgy gondolja hogy játszana és ünnepelné velem a június 1-ég az kutasson ezen nyuszi után az oldalamon!

Izgatottan várom a megfejtéseket ;-)!

2010. május 5., szerda

Kipurci nyuszi

Már jó régen nem írtam a blogomban. Ennek a fő oka hogy mint könyvelőnek most van a legnagyobb hajtás. Az én békés vállalkozásomban már régen készen lennék és örülnék a tavasznak, de bevállaltam egy másik céget bérkönyvelni és ez lett életem megrontója.
Fáradtságom nem ismer határokat, este 8-kor már alszom és már nem is tudok reggel 6-kor felkelni mert beragadnak a szemeim a sok monitor bámulástól.
Ilyenkor a könyvelő azt hiszi hogy semmivel nem végez május 31-re és eddig még minden évben ez az érzés hamisnak bizonyult, de ki tudja lehet hogy idén törik meg ez a jó széria :-)
Egyszóval nem nagyon történik velem semmi, ma mozdultam ki egy hét után először a házból, ma is csak azért mert nem volt itthon már szabad dossziém és bíztam benne hogy a körmeimre is találok valami gyógyírt.
Már nem először fordul elő, hogy az interneten keresek valamit, találok hozzá szolgáltatót vagy értékesítőt és hamisnak bizonyul, elavult információ. Nem igazán értem a cégeket hogy ha egy termék forgalmazását megszüntetik akkor miért nem frissítik az oldalukat is.
Szóval nem lett köröm erősítő lakkom, már nem forgalmazzák a Pólus Centerben ahová mentem. De azért hoztam dossziékat és egy újságot bánatomban.

Az elmúlt napokban a kertben is jártam, a sziklakertet vetettem górcső alá és amit gaznak véltem kihúztam. Ez nem is olyan egyszerű mivel néhány virágot is elvetettem és nagy a félsz bennem hogy azokat is kigyomlálom. Ezért aztán megőriztem a zacskóikat és szugerálom a leveleket rajta hogy olyat ne húzzak ki :-)
A kaktuszokat is újra metszettem, a nagy része nem élte túl a két éven keresztül tartó teleltetést. Új hajtásokat metszettem és elültettem hátha meggyökeresednek.

Az idő jelenleg pocsék, remélem nem érkezik meg a beharangozott jégeső. Sofie így is tiszta őrült mert dörgést hall távolból és liheg és parázik.

2010. április 27., kedd

A nyár szele


Épp néztem az imént az időjárás jelentést és bizony itt a nyár, majd 30 fok lesz a hétvégén. Nem is baj, itt volt az ideje, hiszen ilyenkor az ember sokkal jobb hangulatban dolgozik.
Igen, mert dolgozom (is). Ugyan kreatív hét van és igyekszem is betartani, de muszáj egy kicsit dolgozni is mert a május rövid lesz mindarra a sok munkára ami határidős.
Ezen a héten a hímzésé a főszerep, mivel hónap közben nem tudtam haladni a bevállalt Magazinos hímzéssel. Ma reggel arra ébredtem hogy már nem sok van hátra és ha minden jól megy csütörtökön már vihetem is magammal amikor beutazom a céges születésnapra.
A stressz nem tesz jó a bőrömnek, így a tű is lyukasztgatja hímzés közben szegény ujjamat :-) A lakás minden pontján kézkrémek vannak eldugva, de mindig elbújnak így nagy kutatásokat indíthatok utánuk. Eszem én vitaminokat, de mit sem használnak a kriminális étkezési morálom miatt. A napsütést már nagyon várom, mert elhatároztam hogy új életet kezdve innentől a barnaságot fogom preferálni. Fehér már nem lehetek a bőrgyógyászok szerint, piros meg nem akarok lenni. Tehát nem maradt más mint jó nagyokat napozni - amit egyébként nem szeretek alapvetően - és bebarnulni. S ha már henyélés - főként hanyat fekve - akkor a kellemest össze lehet kötni a hasznossal, a fülembe susoghat az MP3-on keresztül az olasz tanfolyami hanganyag. Hasonfekve pedig olvashatok és sudokuzhatok. Egyszóval próbálom magamat rábeszélni hogy jó lesz ez nekem, s a barna bőr slankít is :-)
A tulipánjaim is kinyíltak végre, nagyon szépek szerintem. Simogatom is őket ha arra járok, fényképezem és szeretgetem. Mára ígértek esőt, ha nem így lesz meg is kell locsolnom őket hogy sokáig így maradjanak. A múlt héten ugrabugrálva a kertben elszórtam magokat: estikét, napraforgót. Tehát reményeim szerint nem a tulipánok lesznek az utolsó virágok amelyeket körbe rajonghatok a kertben. Tegnap kaptam orgonát is egy kedves ismerősünktől, s mivel majdnem rend van hozzám képest az asztalon találtunk is neki helyet :-)
Új "lakónk" is van: Szarvasbogár. Nem a bogár változata, hanem a szobabicikli változata. Azért kapta tőlem ezt a nevet mert a fogó része totál úgy néz ki. Még a nappaliban lakik, de letolom én ezt a lenti szobába mert itt nem túl dizájnos. Nem én akartam, az édesapám ötlete volt. Én már tudom hogy nem sokat számít, ha ülve tekerget az ember csak a lába mozog és az sem túl fárasztó. Na jó mondjuk a legnagyobb szinten már nehéz tekerni, de fogyni nem igazán lehet tőle. Azért majd a jövő héten kipróbálom a pulzusos órámmal, hátha fel tudom turbózni a pulzusomat edzési szintre vele mert akkor még lehet hogy azon ülve tévézek órákat :-) Talán akkor azt lefogyom amit megeszem és már haszon. Ugyanis a hétvégén megint sütöttem, naná hogy édeset. Győzelmi kuglófnak neveztem, gondoltam a választások eredményét megünnepelendő hízzunk :-) Meg is ettük hibátlanul.
Megyek is dolgozni, mert bár az ügyfeleim könyvelése egész jól áll, de a sajátom... Szóval a szólás szerint: cipésznek jó cipője, könyvelőnek jó könyvelése...

2010. április 21., szerda

Betemetett a munka


Már tudom miért volt az elhatározás év elején a havi egy "szünhétről". Az elmúlt bő egy hetet keményen dolgoztam végig, késő éjszakáig rögzítettem számlákat, számoltam táblázatokat, korrigáltam adatokat a hétvégét is beleértve. Nagyon belefáradtam, és mintha nem is haladtam volna vele, legalábbis a májusra határidős munkákkal.

De ennyit a munkáról mert egy ideje már úgy döntöttem hogy nem ez fogja az életemet meghatározni. Ez pénz keresés és semmi több.

A hétvége egyik estéjén muszáj volt beleböknöm a megvásárolt lila anyagba. DMC márkájú csomagolása volt, az árából is minőségre következtettem. Rögtön ollót is ragadtam és a mintának megfelelő centit levágtam. Igen ám, de buta nyuszi fejemmel nem gondolkoztam előre, hiszen a minta 28 countos vászonra volt ez meg testvérek között is csak 25 countos a csomagolás szerint... Hogy a nem beavatottak is értsék: az eredeti mint szerint 10 centiméteres anyagra 54 szemet kellett volna hímezni, de nekem most kevesebb mint 50 szem fért el 10 centiben. Vagyis a levágott anyag kicsi lett a mintához. Sebaj gondoltam, átrajzolom a madár alatt lévő lombos fát. Átrajzoltam és leszámoltam a szemeket vízszintesen mettől-meddig lesz hímezve. Gondoltam függőlegesen is leszámolom biztos ami ziher. S ekkor ért meglepetés: az én minőségi anyagom szabálytalan!!! Széltében az 50 szem 11 centi, függőlegesen az 50 szem 10 centi :-(

Nos fogtam és 90 fokot fordítottam rajta és a szabályosnak tetsző részen kezdtem el hímezni azzal hogy felfelé majd addig hímzek ameddig a centik engedik és nem szemszámra.

Fényképet most még nem tudok mutatni, mert bár ma hímeztem volna, de találtam jobb programot :-)

A fáradtság őrültségekre sarkall, s ha még vissza is tartom magamat, akkor is bolondosságokat teszek. Egy véletlen információ kapcsán találtam a neten egy boltot amelyben fura pólókat lehet vásárolni. A bolt neve Pokolpóló és főként a nosztalgia részlegen akadtam el és főként a mesés résznél. Pimpa, nagy kedvenc. Nem emlékszem hogy gyerekkoromban milyen volt hozzá a viszonyom de most nagyon szeretem. Egy kutya amelyik piros pöttyös (én is), olaszul beszél (majd én is), és duci (én is). Szóval ha nem nyúl lennék akkor tuti Pimpa lennék :-)

A menetrend az hogy bemegy az ember, kiválasztja a póló vagy pulóver fajtáját, színét. Aztán megmondja hogy melyik minta a rengetegből és azt ott előtted rányomják. Pimpa kék pólóra született, igaz spagetti pántosat szerettem volna, de az kicsi volt rám.

S ezután jöhetett a nap csúcspontja az Állatkert. Oly régen készülök már, mindig vagy az idő szólt közbe, vagy a munka. Főként a jegesmacik fürdőzését néztem volna meg már sürgősen. Előre mondanám hogy a jegesmacik kinevettek és közölték hogy nincs kedvük fürdeni és pont. Nagy építkezés folyik a kertben, de én így is találtam rengeteg olyan dolgot amit szerettem. Pont állatbemutató kezdődött amikor arra jártam, így láthattam testközelből uhut, mosómacit, borzot, kacagó madarat és patkányt. Kényszert érez az ember hogy megsimogassa őket, de előre közölték hogy nem lehet és ez teljesen logikus is. Milyen alapon vinném rá én a szagomat az ő tökéletes bundájára.

2,5 órát sétáltam, nézelődtem, csodálkoztam a kertben. A kedvenceim a marák most nem jöttek ki sétálni, de annál több kacsa és gólya csatangolt közöttünk. A barna macik fürdőztek, a paraszt udvarban a paci próbált simogatást kinyerni de ki volt írva hogy harap. Ezt meg is beszéltem vele hogy én nem simogatom meg az orrát mert tiltva vagyon :-)

Aki teheti most menjen ki, mert a cseresznyefa virágzik a japán kerti részen és maga a gyönyörűség!

A végére maradt a napnak egy lehetetlen küldetés teljesítése: Bambit kellett vennem. Nem az őzike formátumát, hanem a csatos üveg formátumát. De én nem ismerek lehetetlent, szerezteHelyesírás-ellenőrzésm! Biztosan nem olyan mint egykor, de ez volt a vágy, hát legalább az üveg olyan az tuti :-)
El is fáradtam rendesen, de ez jó fáradtság és egy kis energiát is visszanyertem a megfáradt aksijaimba.

2010. április 17., szombat

Hátamon a jövőm

A hét nagyrészt rohanással telt a munkámhoz szükséges anyagok után. Ezt már láttam előre, így az egyetlen "szabadnapon" amikor nem volt megbeszélésem, beterveztem a masszázst. Ehhez nálam nagy elhatározás és bátorság kell mindig. Igazából irigylem azokat akik élvezetből járnak e szolgáltatókhoz, nálam ez nem fordulhat elő. Ülőmunkát végzek, a hobbijaim is mind üléssel járnak, ha a kertet leszámítjuk. Ez az utóbbi két évben halmozottan igaz, így csak rosszabbodott a hátam állapota.
Tudom én ezt, csak nem vagyok hajlandó tudomásul venni. Évente kb. 2-szer rászánom magam a kínzásra, a masszőrök jézusomozására. Volt egy állandó srác aki megkínzott, de most valahogy úgy láttam hogy egy közelebbi masszőrt választok. Ki is néztem Gödöllőn egy jóképű fiatalembert és fel is hívtam hogy akkor pénteken. Mint nálam minden ez is kalandos volt. Leparkoltam a téren a fizető parkolóban, elmentem a rendelt LILA hímzőanyagért (aki ugye nem tud magának festeni...) és utána elkezdtem gyalogolni az emlékezett címre. 25-ös szám alatt volt a masszázs, jött a 17, a 19 és vége lett az utcának látszólag, mert onnan lakótelep következett a hátsó ajtós verzióban.
Az egyik erkélyen találtam egy idősebb nénit akitől megkérdeztem hogy hol lehet a 25-ös szám. Mire ő mondta hogy a lakótelep már nem az az utca, tehát csak visszafelé. Képzeljétek a számozás a következőképpen zajlik: elindul az utca egyik oldalán sorban, majd a végén visszafordul és tovább megy sorban a végéről :-)! S a legnagyobb vicc: a parkoló kocsimmal szemben volt az üzlet amelynek a tetőterében van a masszázs :-)
Jó kis séta után odaértem, kedves volt a masszőr, jó erős keze alatt összetörtem, de hősiesen viseltem. Mondta ő hogy jaj, meg ajaj, meg mintha vasat dögönyözne. Én ezt is érzem most, az egész hátam, vállam, nyakam, derekam fáj, és a mozgások különös figyelmet igényelnek. Egy órás dögönyözés után, legalább közel volt a kocsi és nem kellett a piacon korábban megvásárolt házi tejet (2 kiló), és a tejfölt (1/4 kiló) messzire cipelnem. Kaptam tanácsokat, igyak sokat (haha), egyek magnézium tablettákat (talán) izom lazítónak és talán ne dolgozzak sokat, ne idegeskedjek. Valamit tudhatott, mert mondta hogy ha hazaérek (bár már ott is akart adni) vegyek be magnéziumot és feküdjek le egy kicsit. Hát ha akkor ezt nem teszem meg, lehet hogy most úgy kellene össze legóznom magamat.

A héten sokat voltam bent Pesten és meg kellett állapítanom hogy egyre nagyobb a forgalom. A parkolás sem egyszerű. Ezzel valamit kezdeni kell, mert bár nekem van bérletem a BKV-ra de néha kell a kocsi lehetetlen helyekre.

A szavazás során remélem erre is megoldást keresnek az új emberek, mert azt hiszem a legfontosabb az lenne hogy az emberek jobban érezzék magukat. De minden tiszteletem a sorban álló szavazóké, bevallom én biztosan nem akartam volna élni állampolgári jogommal ha ennyit kell várni rá.

Egyszóval a héten semmi kreatívat nem tettem, ha a könyvelést leszámítjuk ebből. Azért igyekszem a kreatív hetet ebben a hónapban is valamilyen szinte betartani, ha nem is lesz teljes hét.

Addig is marad a munka, még így hétvégén is.

2010. április 11., vasárnap

Én és a lila anyag

Már jó pár nappal ezelőtt egy akciós ajánlat keretében rendeltem úgymond inspirációs csomagokat. Ezekben különböző dolgok voltak, főként hímzőanyagok és fonalak. De némelyikben lapult Zweigart mintafüzet is. Ráadásul kaptam ajándékba is postán, így aztán elindult a fantáziám.
Én mindig különlegesen infantilis vagy nem kapható dolgokba szeretek bele :-) Ez esetben párnákat hímeztem volna a Zweigart márványos Cashel anyagaira. Konkrétan a fehér és a lila színű anyagokra álmodott minták fogtak meg: sok pillangó és egy madárka. Nem hittem volna hogy ily nehéz lesz az alapanyag beszerzése. A webes boltokban nincs, ezekben az árnyalatokban meg főleg. Létezik egy bolt ahol drágán lehet beszerezeni a dolgokat és ott volt a fehér változata, mindezt telefonon derítettem ki. Valamiért nem kérdeztem meg az árát, talán a nagy öröm elvette az eszemet :-) A budapesti keresztszemes találkozó előtt elugrottam az üzletbe, és amikor elém tették a vásznat gyanútlanul felemeltem az árcéduláját... Azt hittem ugrok egy nagyot a nevemnek megfelelően, métere 10.600 Ft volt. Kedvezménnyel és mindennel együtt is a párnám alapanyaga megközelítőleg 4.000 Ft lett volna. Nos az álmom itt kezdett oszlani mint a köd egy nyári napon.
A keresztszemes találkozón aztán Ágitól kaptam egy ötletet hogy mivel is lehetne megfesteni az anyagot, konkrétan egy gyümölcslé porral jól megfőzve amíg színét nem veszti a víz.
Több sem kellett nekem, hazafelé megvettük a hozzávaló port és ma beizzítottam a konyhát. Szegény Sofie kutya azt hitte valami finomat főzök, de erősen csalódnia kellett.
A fehér hímzővásznat ahogy merítettem a lábasba (jó illata volt a vadbogyóknak) már lilult rendesen így minden aggodalmam elszállt. Főztem is serényen, de a víz csak nem akart fakulni. Egy óra után még kavargattam, aztán másfél óra után kipecáztam az anyagot ami olyan rózsaszínes/lila lett. Gondoltam hogy egy kis ecetes víz jót tehet a szín stabilizálásban, addig dobtam egy aidát is a vízbe gondolván még jól jöhet egy világos lila ebből is. A vászon az ecetes vízben már jelentősen veszített a színéből, de amint megneszelte egy óra múlva az öblítős vizet... Nos gyönyörű fehér vásznakat festettem :-) Valahogy nekem ez nem sikerült, az aidából is elillant a szín, és napfénynél is csak alig látszik hogy ügyködtem az anyagon valamit, max. foltokban árnyék.
Ennyit az én lila elképzelésemről, hogy helyettesítem a gyári vásznat.

De ma állampolgári jogommal és kötelezettségemmel is élni kellett. Ne aggódjatok, nem kezdek politizálni ;-) Ellenben mint minden, nálunk ez sem mehet simán. Az utóbbi években mi - bármilyen furán is hangzik - kocsmába jártunk szavazni, konkrétan a Kenguru kocsmába. Ez azért volt célszerű mert a falu szélén (nem kurta) lévő kocsma volt és nincs messze a parkfalutól ahol lakozunk. Tegnap este amikor ezt Danának megemlítettem telefonon úgy kinevetett hogy eszembe jutott elővenni a küldött cédulát hogy bebizonyítsam hogy az van rajta. Hát most nem! Érdemi változás állt be életünkben: iskolába mentünk szavazni. Na jó gondoltam ez sem foghat ki rajtunk, bár nem igazán tudtuk hogy hol lehet. A netes térkép alapján belőttük, bár emlékezetünkre hagyatkozva ott nem emlékeztünk monumentálisabb épületre. Nem is volt mert máshonnan számozódott a főút. Kanyarogtunk mint akik eltévedtek, kis utcákba keveredtünk be mint akik nem is itt laknak a szomszédban. Kénytelenek voltunk megkérdezni valakit, hogy bár az épületet látjuk, no de hogy lehet oda feljutni a dombra. Zsákutcák során elkavarogtunk az iskoláig, ahol építési terület fogadott minket alvázig érő sárral... Visszasírom a kocsmát azóta is.
Nem töltöttünk sok időt ott, mivel aztán rohanni kellett máshová és sokat tévelyegtünk. Gyors ikszek, és nekem a választási bizottság egyik tagja meg is jegyezte hogy ez hamar ment. Hiába a sok főiskolás teszt tapasztalat sokat segít amikor alig van idő a vizsga abszolválására ;-)

Amúgy ezzel el is szállt a nap tulajdonképpen, ma valahogy lenyomott ez az időjárás, némi hímzésen kívül nem sok mindent tudok felmutatni a fehérre festett anyagaimon kívül.

Márciusi kreatív hét eredményei







Már régen írtam a virtuális naplómba, nem is magyarázkodom :-) Akik ismernek tudják hogy hektikus vagyok.

De következetesen megtartottam a második kreatív hetemet is március utolsó hetében. Az előző varrási téma után most a gyöngyök játszottak főszerepet. Összegyűjtöttem az összes Keresztszemes Magazint és elkezdtem a hátsó oldalakon lévő gyöngyfűzési mintákat nézegetni. S mint ahogy történni szokott, bevonzott máshonnan is ötleteket, kaptam készletben szépséges gyöngyöket.

Vidám színekben gondolkoztam, hiszen itt a tavasz és a kertekben is nyílnak a szebbnél szebb virágok. A krókuszaim is ezt sugározták felém, jöjjenek a színek!
A gyöngyöket több helyről szereztem be, az Oktogon mögötti Gyöngyszigetből és az újonnan felfedezett 16. kerületi Gyöngy-Életből. Mindkét helyen kincseket lehet találni, és érdekes módon különbözőeket.

Az zöld karkötő készült el legelőbb. Ez sima egy szálas fűzéssel és swarovski kristályokkal kiegészítve került ki a kezeim közül. A kis négyzeteket egyesével fűztem és végül kerültek összefűzésre a kristályokkal. Már hétfőn elindult egyébként a küzdelem, mert valamilyen titkos okból kifolyólag a gyöngyös boltok nem tartanak damilt. 16-18 mm-es méretben egyáltalán nem. A horgászboltba irányítottak, nos tegye fel a kezét aki tud a közelében egyet is ? Ugye! Nos én a net segítségével kiderítettem hogy hol lehet a közelünkben, de amilyen szerencsém van már két éve bezárt. A második jelölt éppen nem nyitott ki, így hosszas autókázás után találtam egyet ami elméletileg nyitva lett volna ha az eladó nem megy el kávézni. No sebaj kivártam és így lett nekem damilom ami elég vékony volt ahhoz hogy ezt a karláncot meg tudtam fűzni akár egy-egy gyöngyön többször is átmenve.

Ezután egy nagy levegővétellel jött a két szalagos fehér-piros karkötő. Itt a középső csiszolt gyöngyök voltak az alap színek amelyekhez válogattam a többieket. Mire a két szalag elkészült peyot technikával fehérből és pirosból és befűztem a középső gyöngyöket kiderítettem hogy a már mutatott piros/kék színekben játszó gyöngyök bizony nem illenek bele. Ezért kicseréltem sima bordó gyöngyökre ahogy a képen is látszik. Már az előzőnél is gyöngyfűzőtűt használtam, de ennél elengedhetetlen az apró gyöngyöknél. S "végre" találkozhattam azzal az élménnyel is hogy miért különbözik a páratlan számú gyöngyből készült peyot technika a párostól. Nem vagyok egy elképzelő zseni, nem láttam eddig be hogy mi lehet a gond. Nos most már tudom :-) Nem oda jönnek ki a gyöngyök mint a páros számú gyöngynél. Megküzdöttem a két végén lévő háromszög megfűzésével de az összhatás mindenért kárpótolt.

S már némileg menetközben - mikor rájöttem hogy a páratlan számú gyöngyök nem jók - elkezdtem a Playboy nyuszikat. A minta amit a neten találtam naná hogy páratlanul voltak, így át kellett rajzolnom plusz egy oszloppal többre. Hála egy gyöngyfűző multys barátnőmnek egy arany oldalt találtam ahol tervező lapot is feltett valaki, így már csak a ceruzámra volt szükségem. A nyuszi fényes feketéből és fényes fehérből készült amit a kép nem ad igazán vissza. Nincs még most sem kész, mivel elmentem fehér gyöngyöt venni újra mert nem volt elég, és nem azt az árnyalatot választottam mint ami itthon volt. Így jár az aki nem viszi vásárolni magával amit már eddig megfűzött.

Mindenből azért több gyöngy kellett mint ahogy terveztem, mivel a csuklóm mérete igen átlagon felüli a kerek alkatomból kifolyólag. Ezért is lettek ilyen széles karkötők kiválasztva, mert a vékonyabb minták nem mutatnak rajtam.
A húsvét már pihenéssel és hímzéssel telt. Megint elvállaltam egy nagyobb munkát a Keresztszemes Magazinba.

Áprilisban - ha a munkám engedi - az utolsó hetet megint munka nélkül töltöm és most játékmacit fogok varrni ;-)




2010. március 26., péntek

Eljött végre

Igen eljött végre megint a hónap vége és az elhatározás szerint az alkotási napok. Rengeteget dolgoztam ebben a hónapban, s nem látom még a munka végét. De ez nem akadályoz meg abban hogy az elhatározáshoz tartsam magamat ;-) Nem is szabad mert kerge nyúl leszek ha nem kapok magamtól egy kis kimenőt.

Kell az idő a kertre, a gyöngyökre, és némi kikapcsolódásra a városban. Elhatároztam hogy meglátogatom végre az Állatkertet is. Azóta nem voltam hogy a jegesmacik üveg medencét kaptak. Én aki medve bolond vagyok, még nem láttam a medve mancsokat úszni. Kizárólag hétközben és délelőtt jó menni, mert akkor több az állat és kevesebb az ember :-)


A kreatív hét a gyöngyökről fog szólni. A munka közben is alkottam egy szettet már készletben volt kapható, és gyorsan meg lehetett fűzni. A most tervezettek nagyobb munkák és több odafigyelést igényelnek majd. A Praktika macik brummogása is egyre hangosabb, s mit mondjak teljesen igazuk van itt a tavasz és ők még nem bújhattak a bundájukba. Pedig már egy félkész pulóverük is van méhecske csíkos színben. A héten volt egy kérés kötés mintákra és akkor botlottam bele a karácsonyi könyvembe amelyben volt zebra csíkos és ocelot foltos minta is. Nos beindult a fantáziám :-) Lehet hogy mégsem méhecske lesz a Praktika maci, inkább egy átváltozott ocelot.


Nem tudom meséltem-e arról hogy tanulok rajzolni. Az elmúlt két hétben ez is háttérbe szorult, de most majd szorgalmasan folytatom a tanulást. Talán meg is lehet már venni a könyvet is hozzá élőben és nem kell a netről dolgoznom a feladatokkal. Egyenlőre tényleg csak annyira vagyok képes - bár ezt sem gondoltam volna ilyen szinten - hogy jól lemásolok egy képet. A fantáziám elengedésével több gondom lesz, mert ugye ha nem hasonlít a modellre akkor már nem is fog tetszeni. Azon is gondolkoztam hogy a Sofie kutyát fogom lerajzolni, neki nem kell annyi mimikai vonalat berajzolnom :-)


S igen itt a tavasz, sőt már a nyári időszámítás is a hétvégén. A kertünkben nyílt első virág van a képen, nagyon megörültem nekik ma. A tulipánok is szépen nőnek, napról-napra egyre nagyobbak és szebbek lesznek. Alig várom már hogy kinyíljanak a szép tarka virágaikkal amelynek a csodájára jártak az erre sétálók. A benti dekorációt is már elkészítettem majdnem teljesen, az ajtón és az ablakokon a díszek kint lógnak: nyulak, tojások vegyesen és koszorúsan. Nincs húsvét hangulatom, de egy hetem van hogy beleéljem magamat mint vérbeli nyúl.
A hétvégén elindult a Forma-1 is. Igaz én Alonso szurkoló voltam, de most hogy átigazolt a Ferrarihoz már elpártoltam tőle. Kicsit unalmas volt az első verseny, de biztosan jobban bele pörögnek ahogy megy előre a szezon. Így legalább van mint nézni a tévében. Ugyanis az utóbbi időben alig van nézhető műsor, főként ha színesíteni akarják Győzikével újra hát tényleg átpártolok az olvasásra. Így is lefekvés után rászoktam a sudoku-zásra. Nem egy altató program, de nagyon jól kikapcsolja a pörgő gondolataimat. Van hogy végére érek a feladatnak, van hogy a következő este oldom meg végleg. Ez egy hiányos táblázat amelyben számok vannak és a hiányokat kell kipótolni számokkal úgy hogy vízszintesen és függőlegesen is csak egyszer szerepeljenek, sőt a belső kis négyzetekben is ez a szabály érvényesül.

2010. március 14., vasárnap

Csak nincs vége a télnek


Pedig már nagyon várom a tavaszt! Be kell vallanom a csütörtöki hóesés okozott némi rosszkedvet. Mára kihevertem, de a hó is elolvadt. A héten visszakaptam a kis kék autómat is. Nagy boldogan hívtak kedden hogy megvan a hiba, de most tényleg! Ugye már kétszer mondták ez, így nem voltam biztos benne hogy igazuk van. Állítólag valamilyen elektromos doboznak a tetején volt egy hajszál repedés és ott befolyt a víz, ami viszont zárlatot okozott. No nekem mondhatták, egy szót sem nagyon értettem belőle, lényeg az hogy volt gyújtás, hol nem mint a mesében.

Ámde én kötöttem az ebet a karóhoz hogy az indításgátlót is nézzék meg újra mert gyanúm üldözi hogy ott sincs minden rendben.

Egyszóval hazahoztam szerdán... és csütörtökön belepte a hó. Ezt már ismerem, de a teszt így megvolt, most már nem folyhat be víz ha tegnap el tudtam indítani :-)

Mert tegnap már kimozdultam és kocsival! Keresztszemes találkozóra mentem, de előtte úgy gondoltam ideje lenne új témát választani a márciusi kreatív napokra: gyöngyöt fogok fűzni. Találtam 5 szép mintát, ebből 3-ra szűkítettem a megalkotandók körét. Már csak azért is mert a hírekkel és a neten találtakkal ellentétben, a boltokban közel sincs olyan választék mint a netes boltjaikban. Az egyiknél különösen nagyot csalódtam a Podmaniczky utcában lévő Gyöngykuckóban. Olyan pici volt a bolt hogy a hátizsákomat le kellett vetnem, és a gyöngyök is átlagon aluliak voltak, ráadásul egyik csomagolásra sem volt ráírva semmi csak az ára. Sem a gyöngyök származása, sem a mérete, sem a súlya...

De sebaj azért rajtam nem lehet annyira kifogni, sikerült azért beszereznem a 3 kiválasztotthoz majdnem teljesen az alapanyagot egy másik boltból az Oktogonon. Hazudnék ha azt mondanám nem vonzanak a megvásárolt csillogó kövek, olyannyira hogy már a fenti képen látszik is hogy félreléptem, node ez egy gyors darab volt ;-)

Egyébként valahogy a rumli is kezd kisebb lenni, vagy azt jelenti hogy sok dolgot befejeztem stikában, vagy azt hogy rendszeretőbb lettem. Lehet tippelni melyiknek nagyobb a valószínűsége :-) A nyusz is a befejezettek közé tartozik, ugyanis már jó régen elkezdtem, de csak most volt erőm a 1,25-ös horgolótűvel befejezni.

Visszatérve a tavaszra. Várom már nagyon, szeretném viszontlátni a tulipánjaimat, a nárciszaimat és elvetném végre a dísz napraforgómat és még két virágot. Másrészt szeretek a kertben üldögélni, akár ott dolgozni a laptopon, akár alkotni. Sofie kutyánknak is rettentően hiányzik a kert, a házi bezártságot nehezen viseli már. Elővettem egyébként a görkorcsolyámat is. Elméletileg egyszer már hozzászoktam hogy kerekeken közlekedjek, de elég régen volt. Most nem ártana visszaszokni a kerekekre, mivel némi súly leadás jót tenne a tavaszi dizájnomhoz :-)
Persze ha arról van szó hogy mit is csináljak a szabadidőmben, mindig helyben maradós, üldögélős dolog jut eszembe. Pl. pár napja olvasok egy könyvet a jobb agyféltekével való rajzolásról. Nem igazán tudok rajzolni, ezért is nem ártana ha fejlődnék ezen a téren is. Akár az állatok tervezésénél, akár a felmerülő ötleteim leskiccelésénél. De erről majd legközelebb mesélek ;-)

2010. március 7., vasárnap

A kényszer mire rá nem vesz




Egy ideig nem volt ilyen gondom, lévén nem sok mütyürrel rendelkeztem. Nem voltam egy nőies típus, ebből az okból viszont nem sok bizsum és ékszerem volt. De egy ideje tetszenek a nem túl komoly darabok és egyre többet veszek. Igen ám de hiába a két ékszeres dobozom, egyre nagyobb volt a káosz és nem is láttam át a dobozok tartalmát rendesen. Másrészt a fonalas fülbevalóimat féltettem, mivel nagyon finom anyagból vannak.


A kreatív oldalon a Meskán is feltettem a kérésemet hogy jöjjenek az ötletek és az alkotók, de nem kaptam olyan megoldást ami tökéletes lett volna. S hányódtak tovább a bizsuk.

Ma aztán - érezve vesztemet a hó tekintetében - kitört rajtam a "most én megoldom" érzés és elkezdtem túrni a szekrényekben. Már az egyszer a fülbevalóimat a horgolt egérkék fülébe akasztottam és ez adott egy ötletet. Kaptam én a kisebb koromban blúz nyakdíszeket. Sohasem használtam őket, kicsit avíttosak is. Ezek pont jók lesznek olyan ideiglenes megoldásként amíg ki nem forr bennem a végső terv. Fogtam a nyakravalót és rengeteg celluxot és felragasztottam a tükör aljára. Magasan van a tükör még pont jól elfér a fülbevalókkal a csapig. Jó tudom hogy nagyon házi és nagyon kezdetleges, de végre látom a fülbevalóimat rendben!
Van még rengeteg nyakláncom, karkötőm és gyűrűm, tehát még van megoldandó kérdés.

A fekete cica is készülőben van több más félkész dolog mellett. Még nem tudom milyen ruhát kap, gondoltam hogy plüss macsek, plüss ruha de majd ha meglesz az összeállítása és az arca utána ruházkodik :-)
Az utóbbi napokban nincs kedvem hímezni, most inkább a kötés és horgolás köt le a varrás mellett.

2010. március 2., kedd

Szétszórt nyuszi


A tegnapi blogom összhatását nem akartam elrontani a komódom képével. A múlt héten vettük lapra szereltem a Jyskben és az árához mérten volt szerelhető - vagyis nehezen :-) Szükség volt már rá, mert a sok anyag és hozzávalók szanaszét hevertek a szobában. Most lényegesen rendezettebb lett a szoba képe, már magamhoz mérten.
Ugye mondanom sem kell a bepakolás után kiderült hogy még kevés is lett a fiók :-) Külön helyet kaptak a kötő fonalak, külön vannak a már megvett hímzéses készletek, és több fiókban vannak a varrási anyagok, szalagok és még egy fiók jutott az anyag maradékoknak is. A tetejére feltettem a prototípusokat, kettő kivételével én alkottam őket. Így aztán felszabadult a hely a varrógép mellett, nagyobb anyagokat is tudok "pörgetni" varrás közben.
A szétszórtságomon a komód nem segített, igaz vannak megoldandó kérdések az utóbbi napokban. A kocsim nem működik, de most már el sem indul. Autómentő kell hozzá és a szerviz sem meggyőző a megoldást illetően. Annyira azért nem öreg a kocsim hogy ez törvényszerű lenne, szomorú is vagyok miatta.
Tegnap még egy hivatalos levél miatt is izgultam, tehát meg volt az alap hangulat az esti történésekhez.
Mivel nincs kocsim ezért HÉV-el indultam az esti színházi előadásra. Bérletem van a barátnőimmel, tegnap a Tháliában a Doktor Úr darabot néztük meg. Mindenkinek ajánlom, nagyon jó bohózat volt operettesítve kicsit. De a haza út közel sem egyszerű. A színháznak este 22 óra körül van vége a belvárosban. A HÉV viszont az Örsről 22:27 és 23:50 időpontokban indul, s bizony a kettő között nem kevés idő van. Nem bíztam benne hogy a 22:27-est elérem, hívtunk taxit amelynek mondtam hogy gyorsan szeretnék repülni :-) Nagyon ügyes taxist fogtunk ki, nem száguldott mégis odaértem időre. Igen ám de én izgultam és a mobilomat az ölembe tettem hogy nézzem folyton a pontos időt. Amikor kiugrottam a taxiból kiesett az útra, amely valamilyen Murphy törvény szerint pont a kanális rácsára került. A telefon eleje és a leesett hátoldala rajta hevert a rácson. Felkaptam és becsuktam a taxi ajtaját. Amikor tovább léptem jöttem rá hogy az aksija viszont valamilyen cseles módon beleeshetett a csatornába :-( Hát ez vagyok én, bár visszamentem de nem találtam meg az aksit. Ezért aztán ma délelőtt nem volt telefonom, és igen drágán szereztem vissza a működőképességét.
Ez is érdekes, ugyanis a telefon Samsung és nincs még másfél éves. Alig kaptunk hozzá akkumulátort, a telefon szolgáltatónál ahol vettük pl. egyáltalán nem. Én azt gondolom hogy ha tényleg eldobhatóra tervezik a telefonokat, akkor az árában is ennek kellene érvényesülnie, s akkor bele tudnék nyugodni teljes szívvel hogy nincs hozzá alkatrész, kellék csak a megvásárláskor.
De végül lett aksi, és most takarékoskodhatok a kocsi mentésére és javítási díjára. Ez üzenet az adóhatóságnak is ha esetleg később kapnának pénzt és olvasnának engem ;-)

2010. február 28., vasárnap

Februári kreatív napok




Emlékezhettek hogy az elhatározások között volt az is hogy minden hónap 25-től a szakmámat félre teszem és csak a kreativitásnak élek, ilyenkor teljesítem a megrendeléseket is amit kapok hónap közben.


Ez volt az első ilyen hónap és bizony sok dolgot készítettem :-) Volt amit csak be kellett fejeznem, mert félkészen várakozott a sorára. Ők ketten például ilyenek voltak, az egerek kész horgolásként összeállítás előtt, a bárány pedig a testében volt készen. De készítettem új dolgokat is, itt találhatóak a képek a többiekről: http://newsees.multiply.com/photos/album/217/217
Teljesen jól kipihentem magamat ezen a négy napon. Igaz volt némi munka is, az áldott jó szívem révén, de különben aktív munkát nem gyakoroltam. Elfoglalta az agyamat a tervezés, a varrás kivitelezése és nem különben az új komódomba való bepakolás. Mint az történni szokott, kevés a fiókja, pedig 15 van benne. Most legalább rend van, az anyagok és fonalak rendben sorakoznak a fiókokban külön-külön. Van fiók a maradék anyagoknak, pl. ebből lett a bárány hasán lévő szív.
A varrás már csak azért is lefoglalt, mert volt egy darab amelyhez szinte minden trükköt felhasználtam - többféle talp, orsók, különböző tű vastagságok. Annyit varrt szegény gép hogy még be is durcult ma reggelre és elkezdett hurkolni. Faggattam mi lehet a baja, de nem akarta elárulni. Ezért aztán elkezdtem szétszedni, és mindjárt úgy döntött hogy megjavul mert ha tovább folytatom a szerelést még nem tudom majd összerakni :-)
Igaz a bárány szörnyen puha és szőrös bundája megfeküdhette a "gyomrát" rajtam is mindenhol szőrök voltak.
Újabb adalék hozzám: egyszem szabadidős nadrágom plüss, ez volt az egyetlen amiben nem vagyok lufi kinézetű. Szóval fehér bárány kontra kék plüss nadrágom elég komoly helyzetet hozott, nem lehetett a fehér szőröket lesöpörni. Sebaj kreatív napok vannak, bemásztam a fürdőkádba felöltözve és bevizezett kézzel söprögettem a kádba a gyöszöket. Majd kimásztam és zuhannyal eltüntettem a gyöszmőket :-)
Természetesen magamhoz hűen maradtak félbehagyott dolgok, maci pulcsi, Tilda próbaba, de ezekkel is haladok megígérem és nem maradnak a március végi alkotói napokra ;-)
Egy jó ötletet is kaptam a másik oldalamon. A tévében már egyszer láttam egy tanfolyami beszámolót, de most könyv formában is ajánlotta valaki a Jobb agyfélteke rajzolást. Én az iskolában kitűnő voltam rajzból, de valahogy én nem tudok rajzolni. Biztos a kreativitásommal együtt veszett el valahol - hiszen csak profi utánzó vagyok - de nagyon szeretném visszakapni, illetve újra paraméterezni az agyamban. Hiszen tudhatnék én rajzolni. Szóval a könyvet megkaptam és elkezdem olvasni. Bízom benne hogy nálam is beválik és egyre jobban tudok majd legalább az alkotásaimhoz szükséges rajzokat elkészíteni, vagy állatokat rajzolni. Arra is gondoltam hogy rajzolok most néhány próba darabot - juszt se mutatom meg :-) - és majd menetközben is scannelgetem a próbálkozásaimat. Lehet hogy a végén pont annyira fogok örülni az eredménynek mint pl. a hímzéseknél a fázis képeknek ahogy látszik a kialakuló kép.

2010. február 24., szerda

Szabadságon vagyok



Vagyis majdnem. Az ember kétféle módon lehet szabadságon: vagy otthon marad és örül hogy nem kell semmit tenni, vagy rohangál az ügyei után lévén ezt munkanapokon nem teheti meg.


Nos ez utóbbira hasonlított a mai szabadnapom. Én egyébként laza munkarendben dolgozom, de télen nehezebben indulok neki a nagyvilágnak.

Főként mert a kocsim még mindig nem tudom mozog-e.

Egy kicsit dolgoztam bent, egy bevallás még kitöltésre várt. Aztán elindultam hogy bevegyem a pesti oldalt. Egy hete rendeltem meg a Bookline-on két dolgot. Naná hogy kedvezménnyel csalogattak, kivételesen elég tág termékkörre kaptam 30 % kedvezményt. Így aztán behúztak abba a csőbe amelyből sohasem jöttem még elő :-) Nekem három gyengém van: a kreatív boltok, a játékboltok, és a könyvesboltok. Nem vagyok boltkóros (vagyis azt hiszem), de tervezett vásárlásokat simán bármikor. A Micimackó visszatér könyvön már egy ideje gondolkozom. Nekem az eredeti Micimackó alapműnek számít, hangoskönyvben is megvan. Olyannyira szeretem hogy van angol, olasz és görög verizóban is, gyűjtöm őket. Nos arra gondoltam hogy ilyen szempontból elengedhetetlen hogy meglegyen a folytatás is ha már kedvezényem van rá.

A másik szerzemény a Magna Cum Laude lemeze. Nem volt még szerencsém hozzájuk, de a számaik beleköltöztek a fülembe. A koncert lemezt vettem meg ugyanis ez volt két CD-s változatban és talán az összes szám rajta van amit ismerhetek. Még nem hallgattam meg, a tartalmáról majd csak később mesélhetek.

Mivel a 25-e utáni időszak a kreatívitásé, ezért ma vettem néhány alapanyagot az elkövetkezendő 4 napra. A kedvenc rövidáru boltomban ötleteltünk és 4 féle anyaggal tértem haza. Mi lesz belőlük? Tente maci, fekete macska a Tilda mintára, és még nem adtam fel a tojás nyuszi dolgot sem. Akik kértek tőlem egeret és macit üzenem hogy ne aggódjanak, mindennél előrébb való hogy ezek elkészüljenek ;-) Ma úgyis Tündérhabbal ebédeltem és jót beszélgettünk a web boltjainkról, az élet szépségéről és az édes macikról. Hozott is nekem egy cuki nyuszikát ami már rá is költözött a mobilomra. Ők ketten biztosítják hogy megtaláljam amikor a táskámban eltűnik. Mindketten foszforeszkálnak ha elég ideig vannak a fényen, ezért egy jó ideig megtalálom általuk a mobilt.

Az anyagvásárlás után aztán tovább ugráltam és a gyöngyös boltban is vettem alkatrészeket fülbevalóhoz és nyaklánchoz.

Közben postára adtam több dolgot, egy vásárlóm megvette a poncsót, remélem örülni fog neki holnap amikor megérkezik hozzá.

Az ugrálást a varrógép boltban fejezetem be. Erről is majd holnap mesélek, mert az orsókon kívül vettem egy nagy levegőt és egy univerzális talpra is beruháztam amivel elméletileg a szabad gépi tűzést is megvalósíthatom az anyagokon. Hát nem tudom mennyire fog ez nekem menni, mármint először is a varrógép megszerelése. Egy öreg varrógép (több mint 10 éves) aminek lelke van, de szorgalmasan segít nekem varrni mindenfélét. Holnap kipróbálom a kurflis varrást és ha sikerül majd jövök mutatni milyen ügyes vagyok :-)

Hogy teljesítsem egy tegnapi kívánságot íme az első dolog ami furcsaság és érdemes tudni rólam:

néha bőrönddel járok dolgozni :-) Ez úgy van hogy mint könyvelő az anyagok utaznak a saját irodám és a benti iroda között. Muris mert egy gurulós kék bőröndöm van ami vidámságot is kölcsönöz ennek az utazásnak :-) Jót nevetnek a lányok mert szerintük ezt kocsival is megtehetném, de nekem a tömegközlekedés szimpatikusabb.

El is fáradtam a nap végére, sokat gyalogoltam, de ilyenkor örülök azoknak a dolgoknak amelyekre szert tettem. Ez a vádló szemű maci a számítógépemen kukkol, én is kb. így nézek ki a fejemből most. Az éjszaka megint olimpiát néztem, keveset is alszom mostanában ezért. Curling természetesen, no meg korcsolya. A curlinggel a szemmértékemet edzem, én aki még sütni is vonalzóval süt :-) No ez lehetne a második ismérvem. Nekem nem elég hogy kb. mekkora a tészta, ha azt írják hogy 20x30 centisre nyújtasam hát én lemérem vonalzóval. Ajaj hallom a nevetést :-) Sohasem mondtam hogy nem vagyok buggyant nyuszi.

Holnap majd mutatom mire jutottam az első napi igazi szabadságon.

2010. február 22., hétfő

Az élet csendben zajlik




De közel sem érdektelenül. A munka határidők torlódnak és bizony vannak gubancok is benne. Ámde ezek nem ráznak meg, valahogy az idén nyugodtabb vagyok mint tavaly. Pedig a múlt évben lett volna a tarot kártyák szerint esélyem a szerelemre. Ugye nem kell mondanom hogy nem kopogtatott be az életembe sem a nagy, sem a kis Ő. De sebaj annál több időm van az életem más pontjaira.




A hímzésben történt elhatározásomban és a listán haladok előre. Az egyik medvés készletemben egészen szorgalmasan bökdöstem az utóbbi hetekben, és már körvonalazódik 3 medve is. Aki nem látja az írjon segítek hol bújik a 3. ;-) A Praktika medvék még mindig hangosan brummognak a szomszéd szobából, de ők még várnak addig míg az összes eddig befutott megrendelésemet nem tudom teljesíteni.

Mert érkeznek megrendelések, néha akad vevő is a web boltomban. Mindig meglepetésként érkezik egy-egy ember aki beleszeret valamibe. Egy-két nyúl még elkelne a kínálatba, de most a szabásminták között is inkább cica és egér van. Tényleg bemutatásra vár Mici a cica is. Azóta kapott egy szűkebb és sokkal előnyösebb ruhát ugyanebben a dizájnban.
A hétvégéket és minden hónap 25.-e utáni időszakot az alkotásra szánom, így lesz ez most is. A húsvét várásra a tojás nyuszi prototípusát elő kell állítanom egy régi Praktika számból. De most muszáj lesz az olasz nyelvvel is haladnom, mert lassan szerveznem kellene az olasz tengernél idén eltöltendő két hetemet is. Kell az ösztönzés és az élő nyelv is ahhoz hogy megeredjen a nyelvem.
A kedvem is kezd jobbá válni mivel a hó is kezd eltűnni. Talán ezért is lett mediterrán hangulatom :-) A dokiktól is kaptam megközelítőleg negatív leleteket, egy kis bibitől eltekintve egészségesnek lettem nyilvánítva. Ez most már így is marad, mert idénre elég is volt belőlük. Még az egészség kártyás számláim értékét várom vissza a pénztártól, és ha megérkezik valami szörnyen egészségtelen dologra elköltöm :-) Egyébként is tervezem hogy másod születésnapot tartok magamnak, ennek időpontját nem árulom el, hátha olvassák azok is akik még újabb meglepetést készítenének ;-) De a program már majdnem készen van, amint eljön az a bizonyos nap mesélek majd róla.
Addig is vissza kell nyernem a testi fittségemet. Erre pont jó tréning lesz a hétvégén vásárolt komód. Egy komód hogyan segíthet? Nálam ez fontos pont lesz, ugyanis ez lesz a kreatív szoba rendrakási pontja. Most mindenhol szerte és széjjel hevernek az anyagok, kellékek, fonalak. Ezek kerülnek majd rendben a 15 fiokba és végre fel lehet porcicázni a padlón. Áldozatul válnak a kása gyöngyök amelyek még mindig elő-elő kerülnek a talpam alá titkos helyekről. Még az év elején potyogott le az asztalról az egyik csavartartóba kiválogatott doboznyi és káoszt okozott rendesen. A komód tetejére kerülnek a prototípusok: macik, egerek, bárányok, cicák.
Rend lesz. Azt majd gyorsan lefényképezem, megosztom veletek hogy lássátok ilyen is lehetne a szoba :-) Ez pedig rengeteg energiát fog felemészteni a bundámból, tehát a takarítás edz majd kicsit.
Sofie sétáltatása és szórakoztatása a kertben szintén edzésbe hoz majd és remélem azért valamennyit le is olvaszt rólam nyárra. Nem kellene sok, mert már tudom hogy duci nyúl maradok, csak van egy ruha ami éppen kicsi lett. Jó lenne nyárra beleférni.
Másrészt a kinőtt ruháimat is kiválogatom a tavasz eljöttével, nagy részétől meg is válok azon nyomban. Már egy lánynak felajánlottam hogy vigye ami megtetszik majd neki, a többit pedig elajándékozom valaki olyannak akinek szüksége van rá. Kivételesen szerintem nem a közös ruhás konténerbe teszem, valahogy kezd a bizalmam megdőlni ugyanis nincs rajta hogy kinek gyűjtenek. Még az is lehet hogy a jobb ruhák a turkálókban kötnek ki újra hasznosításra.
Én nem tartom a böjtöt, de a gyümölcsöket már nagyon várom az étkezésem változatossá tételéhez. No meg akkor kevesebb csokit és egyebet majszolnék. Bár ki tudja lehet hogy a téli olimpiát ha nézem szorgosan akkor az is fogyaszt hogy látom mások mennyit mozognak :-)? A curlingot nézném, de nem közvetítik. A síeléstől már csömöröm van, a hokiban nem látom a korongot amikor játékban van. Pedig elárulhatom hogy egy ideje "sportos" vagyok. Jöhet a foci, a kézilabda, a Forma-1 és némileg a motorsport. Jókat tudok nekik szurkolni, megtanultam szotyizni is szájjal ennek érdekében :-) Van hiszti gyurmám is ami a hangulatomnak megfelelően szineződik el, illetve pattog, törhető és formázható. Ha gyurmázom nem beszélek csúnyán és idénre ugye ez is elhatározás volt. Pedig néha a magyar sport kihozza az emberből az ősembert.
Visszatérek a kötéshez, eleget csipogtam mára.

2010. február 9., kedd

Mackók brummogása hallható

Napok óta megakadályozott egy orvosi viziten hallott hír hogy blogot írjak. Ma kiderült hogy nem nagy a baj, legalábbis nem akkor mint gondolták. Szóval egy kisebb göröngy legördült a lelkemről, egy nagyobb majd a jövő héten amikor negatív leletekről hallok majd :-)

A könyveléshez az utóbbi napokban nem sok kedvem támadt. Dolgozgatok, de inkább az elhatározásom többi részét helyezem előtérbe. A Meska boltomat már feltöltöttem azokkal a dolgokkal amelyeket szerettem volna állandóra ott látni. Még egy cicus készül, no meg talán egy egérke.

Közben a Praktika magazin újabb merényletet követett el ellenem, a saját fejlesztésű Praktika macijukat felöltöztették farsangi méhecskének. Nekem itt végem lett és egyre jobban hallottam a brummogást a szomszéd kreatív szobából. Igaza is van, már mióta várja hogy maci formát öltsön. A készletet még tavaly kaptam az egyik ügyfelemtől ajándékba, mivel elvállalta hogy hoz nekem Buda számomra elérhetetlennek tűnő részéről. Az üzlet az volt neki benne, hogy két készletet hozott és kérte hogy a másikat így készítsem el az unokáinak. Egy kicsit átalakítva ezt meg is tettem és azóta boldog maci 3 gyerek között.

Viszont van nekem egy kedves barátnőm aki szintén maci fan. Hiába mondtam neki hogy ne és ne nézze meg a Praktika magazint és főként ne kezdjen könyörögni utána. Hát nem megnézte?! Kénytelen voltam egy másik beszerzési forrást keresni, mert még mindig nem költöztem közelebb a magazin kiadójához. Egy kedves könyvelő topik társam vállalta hogy elmegy és hoz nekem. Egy készlet nem készlet alapon rögtön kettőt kértem. Jelentem a képen látható 3 készletben, háromféle bunda található. Gondolom minél jobban megy az üzlet, annál rosszabb anyag kerül a készletbe. Illetve ez így nem igaz, de azért fura hogy nem azonos bundával adta most a két készletet: az egyikben hosszú egyenes szőrű bunda volt, a másikban göndör szőrű.

Sebaj biztosan lesz maci készítés a hetekben, mert most már hárman brummognak a szomszéd szobából :-)

Az olasz tanfolyami elhatározásom kudarcos lett egyenlőre. A Katedra ugye megszüntette a csoportot, a másikon meg már elindult január közepén. A hó is rengeteg körülöttünk, így azt a döntést hoztam hogy inkább itthon próbálom a leckéket elsajátítani és amikor végez a mostani csoport a szinten akkor csatlakozom a következő ciklusban hozzájuk.

A tavaszt változatlanul várom, rengeteg indokom lenne miért szeretnék napsütést és ezt a rengeteg havat elolvasztani. Valahogy a munka is jobban megy ha nem sötét és hideg idő van kint, másrészt hiányoznak a kerti virágaim. Az idén dísz napraforgót, estikét és egy kis lila virágot is ültetnék a nárciszok és tulipánok mellé.

2010. február 2., kedd

Medve és a tavasz


Nem tudom ki hogy van vele, de én már nagyon várom a tavaszt. A népi bölcsesség szerint ha ma süt a nap, akkor a medve meglátja az árnyékát a barlangból kijövet és visszabújik. Teszi ezt azért mert még sokáig tél lesz. Hát én mindent megtettem hogy ez ne így legyen. Kémeket és biztonsági őröket küldtem az Állatkertbe hogy mind a jegesmedvét (nem zavar hogy nem alszik téli álmot), mind a barna macikat akadályozzák meg abban hogy vissza tudjanak menni a barlangjukba. Igenis tessék kint maradni és nézni a szép hosszú árnyékukat :-)! Mert mit ad ég süt a nap.
Itt látszik is hogy szegények kénytelenek kint aludni azóta :-)! Gonosz vagyok? Hát lehet, de minden vágyam a tavasz eljövetele.
A hétvégén le akartam bontani a karácsonyi dekorációt és a fát is. Mű fa, tehát nem hullajtja a leveleit, nem ezért. De az égiek elintézték nekünk hogy legyen el foglaltságunk más irányban. Még pénteken hazafelé jövet a Pestről hoztam kenyeret és némi sült kolbászt, mintha éreztem volna. Szombat reggelre leszakadt az ég és egészen vasárnap estig 50 centi hó esett le. Ennyi havat régen láttam egyben, szinte lehetetlen volt kijutni innen. A hűtő üres volt lévén szombatonként töltjük fel egy nagy bevásárlással. Nem jutottunk be, így azt ettük ami volt, szerencsére rendelünk kaját hétközben és volt még szombatra főtt étel. Egyébként pedig tejfölt ettem, sütöttem meggyes piskótát az utolsó tojásokból. Murphy törvényei szerint ilyenkor minden összejön, még a WC papír is fogyóban volt :-) Vasárnap reggelre ásott az édesapám egy rést magának mert a tenisz az egy szent tevékenység, oda még ha tank támogatással is, de el kell menni. Hozott némi eleséget, s így már nem haltunk éhen.
Tehát maradt a dekoráció és az álmélkodás hogy nem a tavasznak kellene jönnie ?! A hó természetesen ebben a szibériai hidegben nem olvad, csak maximum kicsit összeesik, már kisebb hógolyónak néz ki a kocsim is.
A szerviz lehet hogy örvendezik hogy sikerült a hibát megtalálniuk, de mivel azóta nem is indítottam be, fogalmam sincs hogy ez igaz-e. Egyszer talán tavasz lesz és az is kiderül hogy a kis kék autóm mozog-e még.
Tegnap aztán kimerészkedtem, egészen a gödöllői postáig hogy feladjam a leendő gazdájának Vilmos egeret. Egész gyorsan megjártam, majdnem fél óra alatt már itthon is voltam. Egy meglepetés azért ért a BKV részéről: a HÉV amúgy is magas lépcsői sík jegesek voltak! Nekem nem annyira gond mivel bakancsban egészen jól elmozgok, de annak aki még nehezen is lép le a magas fokról és még jégre is kell...
Megkaptam ma a Keresztszemes Magazint, az e haviba én a férfi step cipőt hímeztem. Vittem dekorációnak a step cipőimet is, és örömömre fel is használták őket nem is egy helyen. Most is hímzek egy projektet, ugye ez még megjelenés előtt titkos, de aki eljön a februári keresztszemes találkozóra akár láthatja is ;-) Most tényleg nem fogom elfelejteni a találkozót, jól bevéstem a naptáramba, és szinte minden helyre ahol szem előtt van.
Valahogy van is munka kedvem, meg nem is. Dolgozom - bérszámfejtek - de érdemben nem érzem hogy haladnék előre. Kicsit hezitálnak az ügyfeleim hogy teljesítsék amiket kérek, de az is lehet hogy ők is úgy vannak vele hogy dolgoznának meg nem is :-) Így van egy kis időm blogot írni és befejezni a félbehagyott dolgokat.

2010. január 29., péntek

Nyuszi és a ragasztó




Ma valaki azt mondta nekem hogy pörgök nagyon és igaza van :-) A már hetek óta félbe hagyott dolgaimat igyekszem készre alkotni hogy ne maradjanak árván. Mára a sárkány gyerek és a tegnapi egér fiú nadrágja maradt.


A sárkány bábnál éreztem én az összevarrásnál hogy valami nem stimmel, de nem jöttem rá hogy mi. Nos most hogy összeállítottam ma rájöttem, a fejénél a betétet a tarkójára tettem ahelyett hogy az orrára került volna. Így sem lett rossz csak kicsit hosszúkás orra lett :-) Szegény ma megszenvedte a szemének feltevését. A pillanatragasztó kifogott rajtam, amikor a szemére akartam egy cseppet nyomni megszaladt és sok lett. Innen jött a vész, a másik szemre akartam átrakni a felesleget, de ment az ujjaimra is amelyek oda ragadtak a szemekhez. Tehát sárkány feje kontra szem kontra az ujjaim. Ebből az ujjaimat eltávolítottam de ragasztós maradt a szem eleje is.


No ki tudja mi jó a pillanatragasztó eltávolítására? Nincs tipp? A habkő. Lejött a szemről is és a kezemről is. Azért nem kicsit lettem ragasztós, 4 ujjam összehúzódott tőle. Ugye én kicsiben nem tudok bolondozni, csak nagyban érdemes :-) A szeme viszont kicsit homályos lett, de nem vészesen. A képen nem látszik, de a sárkány zöld mint Süsü. Még nem tanultam meg rendesen fényképezni a fényhiányos környezetben.


Ma reggel érkezett újabb két megrendelés egér fiúkra, így a hétvégi Praktika maci szabás elmarad. Amúgy is olaszt kell tanulnom, és a hírek szerint nem is vonja el holmi napsütés a figyelmemet erről a hétvégén, lévén fél méteres havat ígértek. Ha ígérték, itt lesz is. A karácsonyfánkat is le akartam bontani, de ha kint esik a hó marad a dekoráció. Legfeljebb újabb fánk adaggal vígasztalódom :-)
A Magazinból is elhoztam a cipős dobozomat, még nem fényképeztem le hogyan is néz ki. Aki esetleg belenéz a magazinban én a step cipőt hímeztem és a fényképen lévő fekete cipellők az enyémek ! Amikor már nagyon untan a régmúltban hogy nincs párom a társastánchoz (sem) akkor iratkoztam be az egyetlen olyan táncra amit egyedül lehet űzni, a step-re. Erről persze mindenkinek az aerobik jut az eszébe, bár igénybe vételében közel van hozzá. De ez tánc óra volt egy neves step oktatóval. Mikor hagytam abba? Amikor azt hallottam tőle - megjegyezném valahol jogosan - hogy igenis képzeljem azt hogy légies vagyok és akkor sikerül majd egy ütésből átlibbennem a termen. Én igenis bálna vagyok és bár jól alakult a vádlim a sok ütéstől, akkor sem tudtam libbenni. Pedig egész jól ment már, de itt jött volna hogy már géppuskázik a lábam és ezzel haladok nagyobb távokon. Van step szőnyegem is, ez is lehetőség a mozgásra majd a kreatív szobám padlóján ha egyszer összeszedem a kásagyöngyöket amelyeket kiszórtam.
Ez utóbbira várom az ötleteket hogyan is lehetne, mivel a porszívó bár jónak tűnik mégis azt gondolom hogy porzsák nélküli verzióban nem atombiztos.
Sajnos a céges bélyegzőm a múlt heti "jaj hová üljenek le az utált vendégek" tisztítási kapkodásban valahová elbújt, így nem tudtam ma a kérvényt leadni hogy visszakapjam a tandíjat a Katedrától.
Ellenben ma jó idő volt, sütött szépen a nap és nem volt jegesmedvésítő hideg. Éppen most megy az időjárás jelentés a tévében és minden rosszat ígér: havat, ónos esőt, zimankót. Csak nem akar véget érni ez a tél.
Talán ezért is van hogy nem tudtam ezen a héten végrehajtani a pszichológiai feladatomat. Az érzések feletti uralkodás megy ha nincsenek nagyobb érzéseim. De nem sikerült a nyuszis táskánál sem, sőt a nyelviskolai beszélgetésnél sem eltitkolni az érzéseimet. Kíváncsi leszek ha legközelebb előkerül a heti váltásban a gyakorlat mennyire fog sikerülni ehhez a héthez képest. A havat is csak látványosan tudom utálni, nem takarítom el :-)
Kenyeret ma hoztam, hátha holnap tényleg belep minket a hó és nem tudunk kimenni jó ideig. Itt ugyanis a zárt rész miatt csak egy ember jár egy kis géppel ha esik a hó és bár folyamatosan takarítja, de ha nagyobb hóesés van kell jó pár óra mire járható gépkocsival. A terepjárós felvágós szomszédok persze "kitörnek" ilyenkor is a hófalon :-)
A héten mivel hó fed mindent és így hamarabb észre lehet venni őket, láttam kétszer is szarvast az erdőben. Nagyon szépek és reménykedem hogy elég élelmet találnak a hó alatt amiből tavasszal kis gidák is lehetnek.